Egy nem komoly, de hosszabb betegség az ágyhoz kötött és úgy gondoltam itt az ideje olvasni valamit hosszú idő után. Nem rég eszembe jutottak a delfin könyvek, gyerekkorom egyik meghatározó élménye, és úgy döntöttem leveszek egyet a polcomról. A kis detektívekre esett a választásom, mert akkoriban nagyon tetszett. Szerintem közel húsz év telt el, mikor utoljára a kezembe vettem ezt a kis gyerekkrimit és féltem, hogy felnőtt fejjel már nem fog úgy tetszeni, de kellemes meglepetés ért engem: élvezettel olvastam az oldalakat. Az igazsághoz hozzá kell tennem, hogy messze nem olyan izgalmas, mint az első olvasáskor volt, de így is egy aranyos kis olvasmány az egész. Az idő megszépíti az emlékeket, tudom, és én ennek tudatában vágtam bele az olvasásba, szóval csalódás nem ért, csak meg kell tanulnunk helyén kezelni a dolgokat. Így fogok tenni majd a többi könyvvel is.

A történet Angliában játszódik az 1930-as években. Egy ötgyermekes család vesz egy nagy házat vidéken, hogy ott töltsék a nyarat. Az apának Amerikába kell utaznia, de az anyuka, a gyerekek és a két házvezetőnő leutaznak a tenger mellé belakni az új szerzeményüket. Hamarosan olyan kalandokba keverednek, amikre még csak nem is gondoltak: titkos átjárók, alagutak, lelakatolt kincsesládák. A gyerekeimmel biztos el fogom majd olvastatni. Egyedül ami nem tetszett az a prológus volt, amikor a rendőr a végén összegzi a történteket. Alig másfél oldal volt, kicsit kifejthették volna bővebben.

Most a neten utánaolvasva rájöttem, hogy két folytatás is készült a könyvhöz, persze nem magyarul. Az egyiket meg is találtam, de igen borsós ára van. A másodikról eddig sajnos semmit infót nem sikerült összeszednem.